Az OSB lap

Az OSB tábla vagy OSB lap nem más, mint préselt és ragasztott faforgács. Nagyon népszerű és közkedvelt anyag építkezéskor, felújításokkor, mert sokrétűen felhasználható és könnyű vele dolgozni. Az OSB kopásálló, vízálló, víztaszító, és nagyon könnyen megmunkálható. Mivel gyantával ragasztják, így rendkívül tartós, stabil és merev és vízhatlan anyag. Szilárdságuk ellenére az OSB lap szakítószilárdsága és lapirányú zsugorodása minimális, a lemezek homogének, így stabil anyag, nincs benne légbuborék.

Az OSB egy rövidítés, az angol Oriented Strand Board kifejezésből, amelyet magyarra irányított szálelrendezésű lapnak szoktunk fordítani. Az első OSB lapot Armin Elmendorf alkotta meg, és az 1940-es évek óta az építőipar közkedvelt alapanyaga.

Hazánkban körülbelül 25-30 éve használják rendszeresen, előtte inkább az észak-amerikai területekre volt jellemző, azóta viszont meghódította a világot, és rendszeresen használják faházakhoz vagy könnyűszerkezetes építményekhez.

Miből lesz az OSB lap?

Az OSB lapok alapanyagának általában fenyőt használnak, bár néhány esetben ez eltérhet. Az OSB táblák maximálisan környezetbarátok, több szempontból is, hiszen először is természetes anyagból készülnek, másrészt általában olyan fa alapanyagot használnak a gyártáshoz, ami kvázi melléktermékként keletkezik erdei munkák után, így a fa minden része hasznosul, és nem kell újabb fákat kivágni a préselt lapok elkészítéséhez, így minden OSB lapban visszaköszön a skandináv tudatosság. Az OSB táblák előállítása ezért rendkívül környezetbarát, sőt, jóval olcsóbb is, mint például a rétegelt lemez.

Bár az OSB ragasztással készül, nem kell aggódnunk amiatt, hogy nem minőségi anyagot kapunk, mert ragasztótartalmuk nagyon alacsony, körülbelül 5 százalék, előállításkor csak annyi ragasztóanyagot használnak, amennyi feltétlenül szükséges. A faaprólékot MUPF - modifikált karbamid-fenol-formaldehid- műgyantával ragasztják össze, amely nemcsak masszívvá, de vízállóvá is teszi az OSB táblákat. A gépi gyártás első lépéseként a maradék fát vagy fa aprólékot kéregtelenítik, majd háncsot készítenek belőle. Ezt a háncsot vonják be műgyantával, és egymáshoz viszonyítva merőleges szálirányban, három rétegben terítik egymásra a rétegeket. A ragasztós háncsrétegeket préselik, és magas hőmérsékleten, nagy nyomással illesztik össze.

Egyes, külső használatra szánt OSB lapok emulziós parafinbevonatot is kapnak, hogy a védőbevonatnak köszönhetően strapabíróbbak legyenek a környezeti hatásokkal szemben.

Az OSB lapok felhasználása

Az OSB táblák használata igen sokrétű, köszönhetően anyagszerkezetéből adódó szilárdságának és strapabíróságának, kültéren és beltéren egyaránt közkedvelt alapanyag. Sokszor alkalmazzák könnyűszerkezetes épületek beborítására, statikai megerősítésre, esetleg vakolat vagy szigetelés alapjának.

Nagyon sokfelé találkozhatunk OSB-vel, remek tulajdonságainak köszönhetően gyakori és kedvelt alapanyag, mert nem vetemedik, sőt, felületkezelt változatai víztaszítóak is. Egyszerű és könnyű vele dolgozni, mert bár erős, de könnyű fúrni és vágni, így akár a kevésbé gyakorlott kezektől sem igényel különösebb manővereket. A szakemberek is kedvelik, mert kifejezetten gyors OSB lappal dolgozni. Akár kültéren, akár beltéren használjuk, nem elhanyagolható az sem, hogy a hőszigetelésben és a zajszűrésben is hasznosítható építkezéskor.

Az OSB lap méltán népszerű, talán az egyik legkeresettebb faanyag a piacon, mert rendkívül sokoldalúan felhasználható, és ár-érték arányban az egyik legjobb építési alapanyag.

De nemcsak ezért népszerűek az OSB lapok a szakik körében, hanem azért is, mert simák, görcsmentesek, nem tartalmaznak gyengébb, vagy kevésbé szilárd pontokat, és ahogy fentebb már említettük egyszer, nagyon könnyen megmunkálhatóak is. Kiválóan tartják a szögeket és a csavarokat, rendkívül stabil, masszív és ami szintén nagyon fontos, vetemedésmentes anyag is. Az OSB tábla az amatőr vagy hobbi barkácsmesterek egyik kedvelt alapanyaga is.

Különböző méretű lapokban kapható, így felhasználása igen széleskörű. Ami fontos, hogy vásárlás után a felhasználásig óvni kell a nedvességtől, ha pedig tetőfedésre akarjuk használni, biztosítsuk előtte a szellőzését. Beltéren az OSB/1 jelzésű, míg kültéren általában az OSB/4 jelű lapokat használják.

Néhány példa az OSB lap leggyakoribb felhasználási területeiről, a teljesség igénye nélkül: használják reklámtáblákhoz, padlóburkolatokhoz, falburkolatokhoz, kiállítási építményekhez, kerítésekhez, ideiglenesen felállított építményekhez, tetőszerkezetekhez, esetleg zsindely alá héjazatnak, kisebb kerti épületekhez, szerszámos épületnek, de bútorkeretekhez vagy bútorlapokhoz is. Többféleképpen használják az OSB-t padlókon, tetőszerkezetekhez, és falfelületekre is.

Ipari felhasználásban elsősorban palánképítésre és zsaluzásra használják. Beltéren sima felületének és stabilitásának köszönhetően kiválóan alkalmas vakpadlónak melegburkolatok alá. Lakkozva és csiszolva padlóburkolatként is remekül funkcionál.

Az OSB lapok vastagsága

6, 8, 10, 12, 15, 18 és 22 mm vastagságú OSB lapok kaphatóak, azonban a nút-féderes változatok ettől eltérően, 12, 15, 18 és 22 mm vastagok.

A 8 mm változatot burkolatként használják tető alá, máskor vakpadlóként. Tetőhöz is használható, amennyiben a szarufa-szelemen távolság viszonylag kicsi.

A 10 mm vastag OSB lapot zsaluzáshoz használják a leggyakrabban.

A 12 mm vastag táblákat könnyűszerkezetes építményekhez, pl. faházakhoz használják.

A 15 mm-es változat külső faelemként használható, míg a 18 mm-es OSB-ket leginkább állványpadlónak alkalmazzák.

A 22 mm-es, legvastagabb OSB lapokat számtalan módon használja az építőipar, zsaluzatként, néhol határolóként, térelválasztóként is előszeretettel építik.

Nézzünk meg két gyakorlati példát OSB lap felhasználására, egyet padlóburkolatként, egyet pedig tetőburkolatként!

OSB lap padlóburkolat

Az első lépés a dilatáció, mert a fa a külső páratartalom és a hőmérséklet ingadozásaira érzékenyen reagál, meg is változtathatja méretét. Hogy ezt elkerüljük, az OSB lap mindkét szélén egy kb. 3 mm széles dilatációs részt szoktak hagyni. Padlóburkolatnál ez a szám eltérő lehet, a szakemberek szerint ebben az esetben egy kb. 12 mm-es dilatációs rés szükséges.

Elő kell készítenünk a párnafákat, hogy felhelyezhessük rájuk az OSB lapokat. A táblákat úgy tegyük fel, hogy a párnafák főtengelye merőlegesen álljon a lapokhoz képest. A párnafák ideális távolsága a tértől függően 400-600 mm, amelyet a legoptimálisabban lézeres távolságmérővel, vagy egy egyszerű mérőszalaggal mérhetünk ki.

Fontos a vízszigetelés is, ezért meg kell oldanunk a víz elvezetését, plusz biztosítanunk kell a szél elleni védelmet is. Zárjuk le az OSB lapokat alulról, és helyezzünk rá vízszigetelő réteget.

Az OSB lapokat szögekkel erősítjük fel, általában 50-75 mm-es szögekkel. A rövid oldalon 150 mm-ként, a hosszanti oldalon 300 mm-ként javasolt szögelni. A minél pontosabb és igényesebb munkához használjunk mérőeszközt.

OSB lap falburkolat

Egy OSB tábla falburkolat estén is szükség van dilatációs résre, amelyet a padlóburkolatnál leírtakhoz hasonlóan készíthetünk el. Ebben az esetben is 400-600 mm párnafa távolság javasolt. Az, hogy az OSB táblákat függőlegesen vagy vízszintesen rakjuk fel, függhet a burkolandó falfelület nagyságától, de a rendelkezésre álló lapok méretétől is. Ha a falakat bélelni szeretnénk, használjunk ásványi gyapotot. 300 mm-ként szögeljünk, 50.75 mm-es gyűrűs szöggel, azokon a helyeken, ahol a lapok kapcsolódnak, 150 mm-ként szögeljünk.

Ügyeljünk arra, hogy a szögeket az OSB lap szélétől minimum 1 centiméterre verjük be. A pontosság és egyenletesség érdekében itt is ajánlatos mérőeszközt használni a szögek helyének meghatározására.